Nyáron hűvös télen meleg

Fontos tudnivalók a homlokzat szigetelésről
Az épülethomlokzatok hőszigetelése által nyújtott kényelem és az előálló energia megtakarítás gazdasági előnyei közismertek. A megvalósítás módjáról és költségeiről azonban talán hasznos ismereteket nyújthat a következő összefoglalás.

Kivül vagy belül ?
Az épületek falait kívül és belül is szigetelhetjük. Belső hőszigetelés esetén a téli hidegben a fal kihűl. Mélyebb rétegeiben a harmatpont alá csökkent hőmérséklet miatt kicsapódó párától a falszerkezet átnedvesedik, ami a hőszigetelés leromlását és a falazó anyag fagykárosodását idézheti elő. Emiatt hatásos hőszigetelés csak külső oldalon képzelhető el.

Mivel ?
A homlokzatok külső hőszigetelésére legáltalánosabban hőszigetelő hatású vakolatokat, szálas anyagból készült táblákat vagy műanyag habokat használnak.
A hőszigetelő vakolatok alkalmazását csekély hőszigetelő hatásuk kérdőjelezi meg. Ezt szemlélteti az a tény, hogy egy 5 cm-es polisztirolhab lap hőszigetelő tulajdonságait a kivitelezhetőség határait messze meghaladó 20 cm-es vastagságú perlites habarccsal vagy 10 cm-es vastagságú polisztirolgyöngy tartalmú hőszigetelő habarccsal lehetne elérni.

Milyen vastagságban ?
A gyakori polisztirol vastagságok különböző rendszerekben 3 és 10 cm között helyezkednek el. De mégis akkor melyik a megfelelő? Vegyünk például egy gyakran előforduló esetet. A 70-es években tömegével épültek a szigeteletlen B30-as falakkal határolt épületek. Ezen falak hőátbocsátási tényezője 1,39 W/m2K. Tudjuk, hogy ez ma már nem megfelelő, ezért szigetelnünk kell. Ha 3 cm "vastag" hőszigetelést teszünk , úgy a hőátbocsátási tényező 0,69 W/m2K lesz, ami a nyolcvanas évek színvonalának is alig felel meg. Nem kell senkit sem emlékeztetni arra viszont, hogy hol vannak ma már az akkori energiaárak. Viszont ha a B30-as falazatot 7 cm vastag hőszigetelő lemezzel borítjuk, a fal hőátbocsátási tényezője 0,41 W/m2K lesz , ami már elfogadható.

Melyik vakolatot válsszuk, zsákos vagy vödrös?
A műgyanta adalékokkal javított hagyományos mész-cement bázisú poralakú zsákos vakolatokat víztartalomra való érzékenységük, foltosodási hajlamuk és a kialakítható struktúra inhomogenitása miatt már idejemúlt, nem ajánlott! Legáltalánosabban a műgyanta kötőanyagú felhasználásra kész "vödrös" vakolatok terjedtek el, melyeknek széles szín-, vastagság- és struktúraválasztéka a legváltozatosabb igényeket is kielégíti.

És az anyagiak !
Ha belegondolunk, hogy ma Ausztriában 8 cm az átlagvastagság és Lengyelországban 10 cm, látható, hogy nem szabad itt megállni. Az utólagos hőszigetelésnek ugyanis van még egy járulékos haszna, amit nem szabad szem elől téveszteni. Egy rosszul szigetelt épületben a fal belső oldali hőmérséklete a hidegebb időszakban 13,9 oC-ra is süllyedhet. Ezt csak a helyiség levegőjének emelésével tudjuk kompenzálni, vagyis a szobában a léghőmérséklet a 25 - 26 oC-t is elérheti.
Sajnos, ez még mindig nem jelenti azt, hogy kellemes klímában élhetünk, hiszen a hideg falfelületek felé jelentős energiamennyiséget sugárzunk le, vagyis nagy lesz a hőveszteségünk a homlokzati falak irányában. Ez az energiaveszteség a belső falak felé nem jelentkezik, vagyis ahogy mondani szokták: míg az egyik oldalról megsülünk, a másik oldalról megfagyunk. A jól megválasztott utólagos hőszigeteléssel viszont a hideg napokon sem fog a fal belső oldali hőmérséklete 18 - 19 oC alá süllyedni. Ezzel elérhetjük, hogy 4 - 5 oC-al alacsonyabb léghőmérsékleten ( 20 - 22 oC ) mellett is komfortosabban élhetünk, mint korábban.
Számítások igazolják, hogy ha 1 oC-al csökkentjük a szoba levegőjének hőmérsékletét, azzal 7-8 % fűtési energiát takaríthatunk meg. Így a hideg napokra számítva- amikor is különösen fontos, hogy kevesebb legyen a fogyasztás- akár 40%-al is csökkenthetjük a gázfogyasztást!
Tehát érdemes alaposabban megvizsgálni a homlokzati hőszigetelő rendszerek vásárlása előtt, hogy az "olcsóbb rendszer" hosszútávon kifizetődik-e vagy csak felesleges pénzkidobás!

Forrás: HomeGarden

Tények és kérdőjelek *

Kiderült, hogy a "fal lélegzésén" azt értik, hogy a pára a helyiségből diffúziós úton, a külső falon keresztüli távozik. Ezt hasznosnak tartják, mivel így a helyiségben nem tud a pára feldúsulni, és így elkerülhetőnek gondolják ennek kedvezőtlen következményeit (belső kondenzáció, penészesedés és gombásodás). A pára - ez fizikai tény - diffúzió révén a parciális nyomáskülönbség hatására átjuthat a külső határoló falakon. Az is tény, hogy ennek a nagyságát bizonyos mértékben "irányítani" lehet a tervezés és/vagy hőtechnikai korszerűsítés folyamán.

A tanulmány szerzői vizsgálatot végeztek, melynek során a különböző külső léghőmérséklet mellett fellépő diffúziós és szellőző levegővel távozó páraáramokat vetették össze. A számításokat egy 65 m2-es, négy személy által lakott lakáson végezték el, amely külső határoló falai 25 cm vastag tömör téglából készültek, és összes felülete (az ablakok beszámítása nélkül) 30 m2. Az irodalmi értékek alapján, a használat során óránként 300 g pára termelődik a lakásban. A számítások során 3 variációt elemeztek:

. nem hőszigetelt falak,

. 12 cm vastag polisztirolhabbal hőszigetelt falak,

. 12 cm vastag ásványgyapotból készült lemezekkel hőszigetelt falak.

Az eredmények azt mutatják, hogy a távozó nedvesség elenyésző része jut a határoló falakra, mivel majdnem az egész kilépő nedvességet (több mint 97 %-ot) a szellőzés távolítja el még akkor is, ha a légcsere mértéke csekély. Ha a légcsere legalább átlagos mértékű, a lakóhelyiségekből eltávolított pára legfeljebb 1%-a diffundál át a külső falakon keresztül. A hőszigetelő anyag fajtájának nincs számottevő befolyása erre, a különbség esetünkben nem haladja meg a 4 g/h értéket. Az 1. ábrán (lásd képgalériánkban) a külső falakon keresztüli, diffúziós páraáram látható, a hőszigetelés fajtájának (vagy hiányának), illetve a légcsereszámnak függvényében. Az eredmények jobb értelmezése érdekében megjelöltük a szellőzés révén távozó pára mennyiségét is. Itt jegyezzük meg, hogy az egészségügyileg szükséges légcsereszámot lakóépületeknél 0,5 h-1-nél kisebbre nem vehetjük.

Miért kell az épületek homlokzatát hőszigetelni?

A növekvő energiaárak teszik fontossá a hőszigetelés fokozását. A hőszigetelés egy hosszú távú befektetés, ami hozza a kamatokat a csökkent fűtési költség formájában, amíg csak áll a ház. A jól megoldott hőszigeteléssel nemcsak energiát takarítunk meg, hanem komfortos, lakható lakást is kapunk. Környezetvédelmi szempontból pedig a hőszigeteléssel megtakarított energia csökkenti a világunkra nehezedő környezeti ártalmakat.

Homlokzati hőszigetelő rendszer

A fűtési energia jelentős része távozik a falon keresztül, ezért elengedhetetlen, hogy az kellően hőszigetelt legyen. A falak hőszigetelő képességét legtöbbször úgynevezett Homlokzati hőszigetelő rendszer segítségével javítják.

Meglevő épületek hőszigetelését indokolja, hogy

• A régi falazóanyagok hőszigetelő képessége ma már nem kielégítő,
• A kivitelezési hibák okozta hőhidak másképp nem javíthatók,

festés, felületképzés esetén a járulékos költségek (állványozás, munkadíj) nem növekszik, ha hőszigeteljük az épületet, de jelentős megtakarítás várható a fűtési idényben.

Új épületeknél a hőszigeteléssel

• Olcsóbb falazóanyag és hőszigetelés alkalmazásával gazdaságosabb szerkezet épülhet,
• A vékonyabb falszerkezet révén azonos beépített terület mellett több lakótér nyerhető,
• A legjobb falazóanyagok hőszigetelő képességét is meg lehet haladni.

Hogyan épül fel a rendszer, a kivitelezésnél mire kell ügyelni?

A homlokzati falakat csak a piros csíkos, EPS-80 -as lemezzel, a lábazatot Zártcellás lemezzel kell hőszigetelni. Új épület esetén közvetlenül a falra (tégla, beton) ragasztható a hőszigetelés, régi épületeknél a rossz állapotban levő vakolatot le kell verni, a jó állapotban lévőt szükség szerint foltokban javítani, majd a hőszigetelő táblák felragasztása után táblánként 2-3 dűbellel rögzíteni kell. A kivitelezést lehetőleg bízzuk szakkivitelezőre, különösen a tapaszolás, hálózás és a vakolás. A rendszerekről részletes ismertetést- ragasztók, vakolatok fajtái, színválaszték, tartozékok, kivitelezés - a rendszergazdák adnak felvilágosítást.

Mit érünk el vele?

* Forrás: www.hg.hu